A megboldogult nagyanyám nővére rettenetesen rossz természetű volt, és annyira fideszes, hogy senkit nem tűrt meg maga mellett, aki nem az. Másokat meg más miatt mart el magától.
6 hónappal a nagymamám után halt meg, és bár 20 éve nem láttam, elmentem a temetésére, mert tudtam, hogy a mama ott akarna lenni, szóval kvázi helyette.
15 ember jelent meg. Nem voltak ott az unokái, a négy gyereke közül pedig csak kettő. Volt, aki rikító kék ingben, volt, aki zenekaros pólóban, a farzsebében egy üveg borral érkezett. Amikor megjött a szertartásvezető, senki sem lépett elő a fák takarásából. Meleg volt aznap, ez tény. Ketten álltunk a húgommal a szórókörnél a napon, akik nem utálták, mert nem is emlékeztünk rá. De még a kedvenc fia, aki végig sírt, sem lépett közelebb.
Rohadt kínos volt az egész.
That’s how I wanna go
Astronaut bird 